2016. február 14., vasárnap

Történelmi olvasmányok


Az osztályom harmadik osztályos lett, így már történelmi olvasmányokat is olvasunk. A témakört tanítva néhány gondolatot szeretnék megosztani a kedves Olvasóval.

Nagyon szerettem a meséket is, de a történelem mindig nagyon közel állt hozzám, de sajnos - mivel nem használtam  - az ismereteim megkoptak. Így nagy lelkesedéssel kezdtem el e témakör tanítását. Nagy örömömre a tanulók érdeklődését is könnyű volt felkelteni. Ebben nagy segítségemre volt az internet is, hiszen a csatákat, várakat, történeteket "élővé" tudtuk tenni. 

Először István királyról olvastunk. Természetesen meghallgattunk részleteket az István, a király rockoperából, amit nagyon élveztek, Az egyik tanuló még elhozta pendrive-on a rockopera újabb feldolgozását is, amiből részleteket tekintettünk meg. Több kisgyerek megemlítette, hogy majd otthon megnézi az egészet.

A könnyebb eligazodás érdekében plakátot is készítettem,. Öröm volt látni, hogy az óraközi szünetekben többen odamentek és elolvasták az ott leírtakat.





A legnagyobb sikert a nándorfehérvári ostromról készült 3D-s videó aratta. Többen még otthon is megnézték. 


Ezek a tanórák mindig feltöltenek pozitív energiával, hiszen látom a gyerekek csillogó szemét, hallom érdeklődő kérdéseiket.:
pl. 'Hunyadi János meghalt a nándorfehérvári csatában? (a videóból kiderül a válasz is)
     "Hány török halt meg? Hova mentek a vereség után?
     "Tanár néni élt volna ebben a korban?" stb.

 Az egyik órán mindenki kapott egy kis kártyát, amin valamelyik mondához kapcsolódó szó volt. (pl. törökök, hajó, corvinák, kunok, stb.) Meg kellett keresni, kik tartoznak össze. Mindezt némán. Az így kialakult csoportok a mondát el is játszották felkészülés után. Érdekes volt látni, melyik csoport hogyan oldja meg a feladatot. Voltak, akik némán pantomimjátékkal adták elő Nándorfehérvár ostromát. Voltak, akik elmesélték és úgy játszották el az adott mondát. Jó érzés volt látni, hogy még segítettek is a másik csoportnak, pl, szöveggel, vagy éljenzéssel, vagy a nászinduló dúdolásával, ha éppen erre volt szükség.

A gyerekek és én is nagyon élveztük az előadásokat.  A következő órán meg is kérdezték, hogy megint játszunk mondákat? 
Csak azt sajnálom, hogy elfelejtettem megörökíteni ezeket az "előadásokat".

Látva a gyerekek reakcióit, érdeklődését felmerült bennem, hogy mit rontunk el, hogy később elveszítik az érdeklődésüket és nem szeretik a történelmet. Pedig 8-9 évesen lelkesednek érte, várják a videókat, az animációkat a csatákról a várakról (pl. Eger váráról 1552), Ezek megkönnyítik számukra az adott kor megismerését, illetve az összefüggéseket is.  
Talán ezekre majd felsős korukban  emlékezni fognak.

"Amit élvezettel tanulunk, azt nehezen felejtjük el."

/Mercier/