Együttműködés a XXI. században

Nagy örömmel írok egy olyan lehetőségről, ami a pedagógusok számára nagyon hasznos. 

A Facebook-ot ugyan már régóta használom, a szülőkkel is itt tartom a kapcsolatot zárt csoportban, ahol minden problémát megbeszélünk. (akár a chat-en, akár  a csoportban) 

Vettem már részt tanfolyamon is a közösségi oldal segítségével. Már akkor is megtapasztaltam, hogy a Facebook-nak milyen pozitív hatása is lehet. Tudom, hogy sokan szidják, én viszont azt gondolom, hogy a biztonsági beállításokkal és odafigyeléssel nagyon hasznos része lehet az életünknek. 

Ezt tapasztaltam meg nyáron is, amikor a hőségben a Facebook-ot böngészgetve rátaláltam néhány csoportra, ami a pedagógusoknak szól. A csoport szerveződéséről, a részletekről a Modern Iskola is írt. 

A cikkek elérhetőségei:

A csoportok szerveződése

A csoportok működése

Én arról szeretnék íni, hogy mit kaptam ezektől a csoportoktól, a kollégáktól.

1. Elsősorban  hitet és megerősítést, hogy érdemes csinálni továbbra is, A sok pozitív viszajelzés megerősített engem. 

2. Látom, mennyi kreatív pedagógus van kicsi országunkban, akik a tanítást színesebbé, érdekesebbé teszik a gyerekek számára különböző ötleteikkel. Ezeket az ötleteket a csoportban megosztjuk, így tanulunk  egymástól. Az ötleteket természetesen tovább is gondolhatjuk. 

3. Nagyon sok olyan ötletet találtam, amit magam is kiptróbálok.  (pl. értékelés önértékelés területe, érzelmi állapot felmérése stb.) Igazából fel sem tudom sorolni, mennyi-mennyi ötlet van, amit mindenképpen én is szeretnék beépíteni a tanórákba. Már el is kezdtem a szemléltetőeszközök, dekorációk készítését:)

4. Bátran kérdezhetünk egymástól, mindig kapunk válaszokat. Mivel gyakorló pedaógusokról van szó, hasonló problémákkal, ezért érdekes egy-egy felvetés, illetve az esetleges megoldás is. Ha elakadunk valamiben, mindig gyorsan kapunk segítséget is.

5. A legújabb információkat találjuk meg itt. 

Érdemes minden nap végigböngészni a csoportokat, hiszen mindig kerülnek fel újdonságok, olvasnivalók - sokszor olyan újágcikket ajánl egy kolléga, amiben nagyon hasznos információk találhatók. 

Sok köszönet az ötletért, a megvalósításért a Kollégáknak:)

Úgy gondolom, a XXI. században az együttműködésnek, a tudásmegosztásnak ez a legmegfelelőbb formája., hiszen különböző helyeken élünk, dolgozunk,. Minden pedagógusnak csak ajánlani tudom ezeket a közöségeket, ahol mindig kapunk új impulzust, inspirációt, megerősítést.

Az elkövetkező tanévben jó munkát kívánok minden Kollégámnak:)

"Ha a sokféleség közös alapot és célt talál, nagy dolgot szülhet. Mindenki megőrzi másságát — de egyirányba húz. Ez a fejlődés útja az élet minden színterén."

 (Müller Péter: “Jóskönyv — Ji King mindennapi használatra” 254. old.)

Kép forrása: http://resultstraining.hu/kulturak-kozotti-egyuttmukodes

Tovább olvasom

Virtuális Egyetem

Mivel az elmúlt tanév nagyon hosszú volt, sok munkával teli, ezért eldöntöttem, hogy a nyáron az elmaradásaimat pótolom. Aztán Tóth Renátától, egy kedves ismerősömtől érkezett egy felhívás, hogy a Virtuális Egyetemen indul egy online kurzus "Gondolkodjunk együtt a digitális állampolgárságról" címmel. Gondoltam, belevágok, hiszen már több online kurzuson vettem részt.

Ez a kurzus más, mint az eddigiek, hiszen nem a Moodle keretrendszerben zajlik, hanem a Facebook keretein belül. Őszintén szólva, nem vagyok egy Facebook-függő, hiszen a gyerekekkel ellentétben, nem vagyok állandóan fent, naponta 1-2 alkalommal kapcsolódom be. Nem sok mindent osztok meg, de sok mindent megtudok a település rendezvényeiről, a közlekedésről stb. Ami nagyon tetszik benne az, hogy a bajban megmutatkozott az emberek összefogása és a közösségi oldal ereje, haszna is. 

A kurzuson több hozzászólásban olvashattam, hogy kollégáimnak negatív tapasztalatai is vannak a közösségi oldal használatával kapcsolatban. Igen, tudom, milyen veszélyeket rejt, de saját magam - szerencsére - ezt nem tapasztaltam. Sőt. Többször előfordult a múltban, hogy valamelyik tanítványom hiányzott az iskolából (verseny, betegség, stb.) és látva azt, hogy éppen fent vagyok, tőlem kérdezte meg, nagyon udvariasan, hogy milyen szavakat írtunk az órán, és a nyelvtani anyagot is röviden magyarázzam el neki. Meg is köszönte, le is másolta és másnapra meg is tanulta ezeket a szavakat.

Mivel az iskolai rendezvényeken, programokon szívesen fényképezek, ezeket a képeket sokszor elküldöm a szülőknek is a közösségi oldalon. Ezzel kapcsolatban is pozitív visszajelzéseket kaptam.

A  gyerekekkel viszont még nem dolgoztam a Facebook-on, helyette az Edmodo-t használjuk virtuális osztályteremként, ami mostanában esik át fejlesztésen. Ahogyan olvastam, most már teljesen hasonlítani fog a közösségi oldalakhoz. Első használatakor a gyerekek meg is állapították, hogy "ez olyan, mint a Facebook." 

Más ez a kurzus olyan szempontból is, hogy itt előadásokat hallgatunk meg különböző témákban, amikről kiscsoportban beszélgetünk, illetve hozzászólásokban is elmondhatjuk a véleményünket. Hallhattunk a  web 2.0 eszközökről, a OneNote programról, a személyiségről, a digitális lábnyomról az IKT kompetenciákról is előadásokat. Nagyon tetszik, hogy ezeket utólag is meghallgathatjuk. Eddig egy beszélgetésben vettem részt, ami a digitális lábnyomunkról, illetve annak kereséséről szólt. Nagyon érdekes, hogy a digitális lábnyom alapján milyen véleményt tudunk kialakítani a másik emberről. Ezért - szerintem - nagyon fontos, hogy mit osztunk meg, mit írunk, stb.

A gyerekeknek többször elmondom, hogy a fényképeik is ott maradnak a neten.  Többször láttam a szemükön, hogy hiszik is, meg nem is, ezért megnézték, hogy saját magukról milyen fényképek találhatók meg.

Érdekes volt hallani a véleményeiket:

"Erre a képre nem is emlékszem.." "Ezt meg ki rakta fel? " 

Volt olyan gyerek, akiről csak  sporttal kapcsolatos képeket találtunk. (pl. fociverseny, horgászverseny)

Remélem, hogy legalább néhány gyerek elgondolkodott azon, hogy tényleg minden utólag is visszakereshető.

Az előadások és a beszélgetések a Hangouts segítségével történtek. Erről a programról hallottam már, de még nem próbáltam ki, eddig. Nagyon tetszik, bár először furcsa volt a használata, de aztán már ment minden nagyon könnyen.  Azóta az ismerőseimnek is ajánlom a használatát.

Érdekes olvasni mások véleményét, tapasztalatait is az elhangzottakkal kapcsolatban.

Az irodalomjegyzék, az ajánlott videók, a hazai pedagógus blogok a továbbiakban is sok olvasnivalót adnak. Mindannyiunknak.

Tovább olvasom

E-tananyag kurzus

A tanév befejezésekor indult a PROMPT Oktatóközpont által szervezett kurzus Szinopszistól az e-learning tananyagig címmel. Már az előző kurzuson (E-learning - a jövő iskolája) is nagy lelkesedéssel és szívesen vettem részt, sőt az ott tanultakat, a web 2.0-ás eszközöket igyekeztem az elmúlt tanévben hasznosítani. Elmondhatom, hogy a gyerekek, a digitális bennszülöttek szívesen fogadták azokat a tanórákat, amikor pl. az Edmodo rendszerben találták meg a feladatokat. Itt kommunikálhattak is, igaz ez még nagyon hasonlított a Facebook-on illetve iwiw-en folytatott "kommunikációhoz". Lehet, hogy itt adhatnék olyan feladatokat is, amelyeket kooperatív munkában oldhatnának meg?! 

A képen én "oktatom" a kollégáimat

Nyelvtanárként nagyon jó lehetőséget adott számomra a pályázaton elnyert interaktív táblák használata is, ahol egyrészt a www.iot.hu, másrészt a www.tanarblog.hu oldalon bemutatott programokat is szívesen használtam. A gyerekek számára motivációt is jelentett ez az újszerű oktatás. Remélem, az újdonság varázsa továbbra is megmarad. Természetesen ehhez szükség van az újabb és újabb alkalmazások, lehetőségek megismerésére is. Ezért is jelentkeztem erre az újonnan induló tanfolyamra. Másrészt mindig is érdekelt az, hogy hogyan készítik el az oktató CD-ket. Tudom, hogy ez egy nagyon bonyolult feladat, ezt már az első heti tananyag elolvasásakor tapasztalhattam.  De örömet jelent számomra, hogy egy kicsit "bekukucskálhatok" ebbe a világba is. Biztos vagyok abban is, hogy a következő tanévben hasznosítani tudom az itt tanultakat.

Informatikusként és programtervezőként érdekes volt olvasni, hogy a tananyagtervezés során is folyamatábrákat használnak.

Amikor először kellett folyamatábrát készítenünk sok évvel ezelőtt, nagyon idegen volt számunkra ez a terület. Aztán természetesen, amikor egy programot kellett elkészítenünk, megírnunk, programoznunk, akkor láttuk igazán értelmét. (Én egy matematika szoftvert készítettem C++Builder-ben a síkidomokról.) Most már fel sem vetődik bennem a kérdés: Minek kell ez? Mai fejjel már tudom, hogy sokkal könnyebb egy jól megírt "tervezet", - legyen az egy folyamatábra, vagy egy szöveges leírás - alapján elkészíteni a munkát.

"Csak az számít valójában tanulásnak, amit a magam módján tanulok, miközben azt teszem, amit tenni akarok."

Richard Bach

Tovább olvasom

Közösségi hálózatok

A közösségi hálózatokról kezdetben én is azt gondoltam, hogy csak felszínes ismerkedésre valók. Most már tudom, saját tapasztalatom alapján, hogy rég nem látott kedves ismerősöket is megtalálhatok nagyon könnyen, akikkel a régi kapcsolatot feleleveníthetjük.

Több közösségi hálózaton regisztráltam, de igazából csak kettőt-hármat használok rendszeresen. (facebook, iwiw és baratikor) 

Az iwiw-et nem tartom alkalmasnak arra, hogy tanórán használjuk. Itt nem látok lehetőséget arra, hogy zárt csoportokat hozzunk létre pl. egy-egy osztálynak. 

A Facebook közösségi oldalban viszont látok lehetőséget, mivel itt létre lehet hozni csoportokat. Hogy az milyen jellegű legyen, arról olvastam ezen a blogon:

http://uherbertalan.blogspot.com/2010/10/kozossegi-oldalak-az-oktatasban.html

Kiemelnék néhány gondolatot:

"Milyen közösséget építsünk? Tantárgyi-, osztály-, évfolyam-, intézményi szintűt?" [..]"

A tantárgyi jó a tanárnak, előnytelen a diákoknak. A tanári jelenlét jól megoldható, könnyen felügyelhető az oldalon folyó tevékenység. Gyorsan bővül a tudástár. Virtuális osztályokat lehet
létrehozni. Nem igényel jelentős időt a tanártól. Hátránya az elszigeteltség a többi tárgytól és tanártól. A diákok számára a sok tantárgyi közösség hátrányos. Megosztja a figyelmüket és igen sok idejüket leköti.
Az osztályszintű előnyös a diákoknak. A mérleg nyelve az Ő oldalukra billen. A meglévő közösséget építi tovább a hálózaton. Egy oldalon folyik a munka és a kapcsolattartás, nem igényel sok időt tőlük. Itt már van kapcsolat a tantárgyak, és az osztályban tanító tanárok között. A tanároknak sok közösségben kellene jelen lenniük, ez nagyon időigényes. A diákok az intézmény más közösségétől elszigeteltek

Ami egyformán nehéz mind két félnek: intézményi közösségi oldal. Az előző kettőhöz képest bonyolult felépítés megnehezíti a használatát. Viszonylag sok időt igényel a használata. De előnyöket ez ad legtöbbet. A felhalmozódó információhoz mindenki hozzáférhet. A kapcsolattartás intézményi szinten megvalósul. Erősíti az intézményhez tartozást. Tanári és diák portfóliók készíthetők."[...]

Úgy gondolom a Facebook közösségi oldal alkalmas a projektmunkára, akár osztályszinten, akár intézményi szinten. Számomra azonban szimpatikusabb megoldás egy keretrendszer, egy e-portfolió, vagy egy intézményi weblap.

“Sok kis ember sok kis helyen, miközben sok kis dolgot megtesz, megváltoztathatja a világ arcát.” (Mandinka szólásmondás, Afrika)

Tovább olvasom