A tantermen kívüli digitális munkarend bevezetésekor szerintem nem sokan gondolták, hogy ez a tanév így is fog befejeződni.
Nagyon furcsa tanév volt, azt hiszem mindenki (szülő, tanuló, pedagógus) számára sok tanulsággal, elgondolkodtató dologgal.
Néhány gondolatot szeretnék megosztani a kedves Olvasóval.
Iskolánk a tantermen kívüli digitális oktatás bevezetésekor az Edmodo-t választotta. Ez számomra nem volt ismeretlen felület, de mióta utoljára használtam, sokat változott a lehetőségeiben és a kinézetében is. Két délelőtt alatt a kollégáimnak bemutattam a használatát, akik előtt le a kalappal, mert olyan érzésem volt, mintha egy olyan osztályba csöppentem volna, ahol csupa kiváló tanuló van. Köszönet érte:)
A gyerekek is hamar beletanultak a számukra ismeretlen felületbe. Ha kérdésük, problémájuk volt, akkor azt az esetek nagy többségében a Netikett-et betartva tették fel. Úgy látszik, érdemes volt informatikaórákon erre több időt szánni.
A kollégák, szülők kérésének eleget téve készültek videók az Edmodo használatához, amik a visszajelzések alapján hasznosnak bizonyultak.
A feladatokat, tananyagot a gyerekek órarend szerint kapták.
Nagyon tetszik ez a felület azért is, mert mint osztályfőnök nagyon könnyen tudtam követni a gyerekek teljesítményét, munkáját az egyes tantárgyakból. Ami sok időt vett igénybe, az a visszaküldött feladatokra a visszajelzés, esetleg útmutatás a javításhoz, mivel sok osztályban több tantárgyat is tanítottam.
A felület alkalmas online tesztekre is, de pl. matematikából a kétjegyűvel való szorzást, osztást nem lehetett megvalósítani ezen a felületen, így maradt a visszaküldés. Az ilyen jellegű felmérések javítása kicsit bonyolultabb volt, hiszen le kellett menteni, Paint-ben kijavítani (ez sem egyszerű sem egérrel, sem tapipaddal), majd visszatölteni a gyerekeknek.
Akik ismernek, tudják, hogy a digitális világ elég közel áll hozzám, de mégis sokkal több időbe telt egy-egy órai anyag elkészítése, mint a hagyományos oktatás során. Hiszen itt nem láthattuk a tanulók reakcióját, nem tudhattuk, hogy érti-e a feladatot és gondolnunk kellett azokra a diákokra is, akiknek a szülei nem home office-ban dolgoznak, így nem tudnak segíteni a gyerekeknek. Fontosnak tartottam azt is, hogy ne mindig ugyanolyan alkalmazást használjak, hiszen az egy idő után már unalmassá válik. Nagyon sok alkalmazást megnéztem, keresgéltem, de szerencsére ebben az időben zajlott a MOOC, ahol általam jól ismert kolléganők olyan alkalmazásokat mutattak, amiket addig nem ismertem. Azért is tetszettek, mert magam készíthetek velük feladatokat osztályra, egyénre szabottan. Igaz, hogy eleinte ez sok időt vett igénybe, de a tanulók visszajelzése alapján érdemes volt elkészíteni ezeket a feladatokat.
Tanulási ösvényekre a Symbaloo alkalmazás kiváló, hiszen több útvonalat tudunk megadni a gyerekeknek, így kiválóan tudunk differenciálni. A Symbaloo-val emellett könyvjelzőgyűjteményt is tudunk készíteni.
Egy másik alkalmazás a h5p.org, amit már régebben nézegettem, de őszintén szólva, annyira nem tetszett, hogy feladatokat készítsek benne. A véleményem azonban a MOOC kurzust követően gyökeresen megváltozott, hiszen nagyon sokféle feladattípus készíthető benne. Ami nekem a kedvenc az az interaktív videó, amikor egy elkészített videóban teszünk fel kérdéseket. Az első elkészítése itt is egy délutánomba telt, de megérte ez is.
Egy általam készített interaktív videó a törtekhez.
Sokat tanultam a szakmai csoportokból is. Külön szeretném megemlíteni Novák Károlyt, aki megmutatta a genial.ly oldalt. Ez egy aranybánya, még ha egy része fizetős is. Nagyon sokféle feladat készíthető, pl. kvíz, idővonal, vagy akár szabadulószoba is. Aki szeretne belevágni, annak mindenképpen azt javaslom, hogy először a már meglevő sablonokat nézze át, alakítsa át. Az sem lesz mindig egyszerű. Lehetőség van arra is, hogy egy teljesen üres sablonnal dolgozzunk. Első alkalommal több napig tartott, amíg egy egyszerű szabadulószobát el tudtam készíteni. De nagyon büszke voltam, amikor sikerült. Aztán jött a többi.
Arra is lehetőség van, hogy a kollégák által megosztott sablont dolgozzuk át.
Remélem, a nyáron lesz időm, hogy még jobban megismerjem az alkalmazás lehetőségeit.
Egy általam készített szabadulószoba:
Miért jók az online szabadulószobák?
A gyerekek játékosan interaktív módon tudnak gyakorolni, ahol azonnali visszajelzést kapnak, ami számukra nagyon fontos. Bármilyen tanórán bármilyen tananyaggal használható. Sőt, akár tantárgyközi szabadulószobát is készíthetünk. Ad izgalmat, hiszen mindenki kíváncsi, mi történik, ha kinyit egy széfet. Közben pedig észrevétlenül tanulnak a gyerekek. Kiválóan alkalmas a differenciálásra is, hiszen adhatunk nehezebb, könnyebb, több vagy kevesebb feladatot is.
A témát is mi választhatjuk ki a gyerekek érdeklődésének megfelelően.
Ami még külön jó, hogy a gyerekeknek nem kell regisztrálni, de ugyanakkor pl. egy kód bekérésével mégis le tudjuk ellenőrizni, hogy a tanuló megoldotta-e a feladatot.
Ezeken kívül természetesen sok feladatot készítettem még a LearningApps-ben valamint a WordWall-ban is. Küldtem a gyerekeknek podcastokat, videókat, amiket PPT-ből készítettem.
Úgy gondolom, nemcsak a gyerekek, és kollégáim digitális kompetenciája fejlődött hatalmasat, hanem az enyém is. Rengeteg új alkalmazás, amiket a jövőben mindenképpen szeretnék beépíteni a mindennapi tanítás-tanulás folyamatába, hiszen a gyerekek azontúl, hogy tanultak belőle, még élvezték is. Ez úgy gondolom, a legfontosabb, hiszen ha valamit örömmel csinálunk, akkor az könnyebben rögzül, jobban megmarad.
Fontosnak tartottam, hogy a gyerekek véleményét kikérjem az online oktatással kapcsolatban. Szinte mindenki azt írta, hogy azért volt jó, mert maguk oszthatták be az idejüket, több idejük volt a családdal. Rossz volt, mert nem tudtak találkozni a barátaikkal és a felső tagozaton nehezebben ment a tanulás sok gyereknek, mert hiányzott a tanári magyarázat.
Nagy köszönettel tartozunk a szülőknek is, akik nálunk maximálisan partnerek voltak, hiszen támogatták, segítették a gyermekeiket ebben a mindenki számára új tanulási formában.
"Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen."
/Széchenyi István/
