A Digitális Témahétre éppen elkészültem a tervezettel, amikor péntek este kiderült, hogy az iskolák március 16-tól a tantermen kívüli digitális munkarendre térnek át. Elkezdtem ötletelni, gondolkodni, hogyan is lehetne ezt megvalósítani.
Tudtam, hogy egy olyan platformra lesz majd szükségünk, amit tanár, szülő, diák egyaránt tud használni, lehetőleg minél egyszerűbben. Figyelembe kellett venni azt is, hogy az egyes felületekre hogyan történik a tanulók bejelentkeztetése: azaz szükség van-e e-mail címre, ha igen milyenre, vagy elég egy kódot kiküldeni szülőnek, diáknak. Fontos szempont volt továbbá, hogy pontosan lehessen követni az egyes tanulók előmenetelét, haladását, valamint lehessen számonkérni is. Végül a mi iskolánk az Edmodo mellett döntött. Én ezt a felületet már régebben használtam a gyerekekkel, de akkor azért maradt abba a folytatás, mert nem volt magyar felülete. Mára ez is megváltozott, igaz a fordítás az általunk beírt szövegeknél többször nagyon viccesre sikerült, de ezt a problémát is megoldottuk.
Már hétfőn elkezdtük az ismerkedést a felülettel, elkészültek az osztályok, felkerültek a tantárgyak, a tanlók, összekapcsoltuk a diákokat az egyes tantárgyakkal. A legtovább a kódok kiküldése tartott, hiszen elküldtük a szülőknek és a gyerekeknek is. Olyan kollégám is volt, aki már hétfőn feltett tananyagot. Ezzel nálunk elindult a "home school". Készültek és készülnek folyamatosan a használatot segítő videók, mind a szülők, mind kollégáim felé. Ennek a 3 napnak a tapasztalata alapján azt mondhatom, hogy mi zökkenőmentesen indítottuk be digitális felületünket. A gyerekektől sorra érkeznek a beadandók, még azt is megmutatják, feltöltik, amit nem is kérünk.
Nagyon büszke vagyok a digitális munkarendben részt vevő minden szereplőre.
Büszke vagyok kollégáimra, akik 2 délelőtt alatt lelkesen, az újra fogékonyan elsajátították a rendszer alapjait. Ha elakadnak, vagy nem biztosak valamiben kérdeznek, segítik egymást. Hétfő óta órarend szerint adjuk ki a feladatokat, ellenőrizzük, értékeljük a tanulók munkáját. Egymást segítve, közösen egy célért dolgozunk. Mindegyikünk digitális kompetenciája hatalmasat fog fejlődni.
Büszke vagyok a szülőkre, akik maximálisan odaálltak gyermekeik mellé. Többször, több platformon kértük őket erre, ők pedig mindenben segítik a gyerekeket. A kisebbeket a feltöltésben, a felület használatában, a nagyobbakat pedig abban, hogy tényleg minden elkészüljön határidőre.
Büszke vagyok diákjainkra, akik átérzik, hogy tényleg kell tanulni. Számukra is új a felület, de ha valamiben nem biztosak kérdeznek, méghozzá nagyon udvariasan, a Netikett szabályait betartva. A visszajelzések alapján lelkesek, mindent meg akarnak csinálni, a határidőket betartják.
Már történtek megmosolyogtató események:
Első napon a kódok kiküldését követően egy 2. osztályos kislány bejelentkezett a felületről és ezt írta: "Szervusz tanító néni, itt várunk a teremben." (mármint a digitális tanteremben)
Egy 7. osztályos fiú a kódot megkapva így jelentkezett be:
"Bejutottam, de hol vannak a feladatok?"
Azt kívánom mindnyájunknak, hogy ez a lelkesedés tartson ki, ameddig szükséges.
